A kezeink nyomán születő mesterművek: gyertyaöntés házilag
A gyertyaöntés házilag tipikusan az az elfoglaltság, amelyet eleinte, a túlzott bonyolultságától való -egyébként alaptalan- félelmünk miatt inkább tisztes távolból szemlélünk. Ám ha egyszer mégis úgy döntünk, belevágjuk a fejszénket a gyertyakészítés cseppet sem kemény fájába, garantáltan egy életre a rabjai leszünk ennek a hobbinak. Mielőtt azonban még felgyűrnénk az ingujjat, vértezzük fel magunkat alaposan kellő információkkal, a gyertyakészítés művészetének ugyanis az elméleti tudás az Alfája és Ómegája.
Miért szeretjük annyira a gyertyákat?
Milyen kép jelenik meg elsőre a lelki szemeink előtt a „gyertya” szó hallatán? Általában a legtöbbünknek egy jeles esemény, ünnepi alkalom vagy romantikus este jut az eszünkbe, amelynek hangulatát a gyertyafény emelte égi magasságokba, és tette feledhetetlen emlékké a számunkra. A gyertyák már régen nem azt a funkciót töltik be az életünkben, amire egykor „teremtődtek”. A régi korok embereinek a világításért felelős eszközök voltak – e szerepüket maguk mögött hagyva a gyertyák manapság bámulatosan szép lakberendezési kiegészítők, príma ajándékok és az ünnepi események kihagyhatatlan szereplői.
Gyertyaöntés házilag – készüljünk fel alaposan a munkára
A gyertyakészítés házilag valóban nem ördöngös feladat, viszont nem árt tudni, hogy a kézműves tevékenységhez szükséges alapanyagok (erről majd részletesen később) mind másként viselkednek, amelyet kizárólag a gyakorlás segít részleteiben megismerni. Abszolút kezdő lévén érdemes a legegyszerűbb gyertyakészítés technikával közelebbi ismeretséget kötni – ha végérvényesen beleszeretünk ugyanis a házi gyertyakészítésbe, innen már lehet építkezni, fejlődni.
Gyertyaöntés eszközök, amikre feltétlen szükségünk lesz
Az első gyertyánk elkészítéséhez nem lesz másra szükség, mint viaszra, kanócra, formára és jó minőségű gyertyaöntő edényre.
Ezek a főbb eszközök, a gyertyakészítés kellékeinek soraiban emellett még megtalálhatjuk a hőmérőt (lehetőség szerint olyat, ami magas hőmérséklet mérésére is alkalmas), a hurkapálcát, ollót, hőálló védőkesztyűt és persze magát a tűzhelyt, ahol a „boszorkányság” lényegében történik. A gyertyaöntés kellékei persze még ennél is színesebb spektrumot járhatnak be, különösen, ha egyre nagyobb tapasztalatra teszünk szert. Ha már magabiztosak vagyunk a témában, extra gyertya alapanyagokat is használhatunk, úgy, mint a színezők, illóolajok vagy gyertyák dekorálására használatos egyéb díszek (például kávészemek, szárított virágok stb.).
Gyertyaöntés házilag – kérdések útvesztőjében
A viasz mellett milyen főbb alapanyagok állnak a rendelkezésünkre a gyertyakészítés folyamatában? Mennyi viasz kell egy gyertyához? A viasz színezése hogyan történik pontosan? Nagyobb kiszerelésű viasz hol kapható, esetleg felhasználhatjuk a régi gyertyacsonkokat az alkotáshoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják azokat, akik bizalmat szavaznak a gyertyaöntés házilag történő elkészítésének. Mi most sorra vesszük e kérdéseket, s részletesen megválaszoljuk azokat.
Alapanyagok – beszéljünk egy kicsit a viaszról és társairól
Kétségtelen, hogy az egyszerű, hétköznapi gyertya viasz a gyertyakészítés alapanyagai között a legismertebb – nem véletlenül. Könnyű vele dolgozni, és némi gyakorlással már valóban mutatós eredmények készíthetők általa. A paraffinviasznak is nevezett anyag olcsó, rengeteg különféle színben és aromával érhető el. A háztartási gyertya is ebből készül: paraffinból.
A méhviasz szintén gyakori alapanyaga a gyertyakészítésnek. A méhviasz felhasználási területe viszonylag nem széles, sem színezni, sem könnyen formázni nem lehet azt a munka során. Nagy előnye viszont, hogy fantasztikus hatóanyagainak köszönhetően frissé, illatossá teszi, tisztítja a levegőt. Ezenkívül gyertyazseléből (nagyon hasonlít a gyertyaviaszra) és szójaviaszból is szoktak gyertyákat önteni.
Gyertyaöntés maradék gyertyából
Igazán gazdaságos megoldás, ha az első gyertyánkat az odahaza kallódó csonkokból készítjük el. A háztartási gyertya általában fehér, alapanyaga a paraffin. A sikeres végeredményért, a jó, egyenletes éghetőség jegyében igyekezzünk azonos típusú gyertyacsonkokat használni (ha valamelyik színes viasszal van bevonva, egy kés segítségével könnyen lefaraghatjuk ezt a réteget).
Gyertyakészítés viaszporból
Az sem gond, ha nincs odahaza gyertyamaradék. A hobbiboltokból beszerezhető, akár online is rendelhető viaszpor is tökéletesen megfelel ugyanis az alkotáshoz. Az elkészítése ugyanazokat a lépéseket és szabályokat követi, mint a paraffinból készített darabok esetében. A viaszgranulátumnak is nevezett port vízfürdőben kell felolvasztani.
A gyertyaöntés technikája
Ha mindent beszereztünk, hozzáláthatunk a lényegi munkához. Először készítsük elő az öntőformánkat. Fűzzük be a kanócot a gyertyaöntő formába úgy, hogy legalább 4 cm azon kívül maradjon. Fontos: ezzel a technikával tulajdonképpen a forma alja lesz a már kész alkotás teteje. Apropó, forma! A bolti formák már eleve ki vannak lyukasztva alul, de ha „házi” formát használnánk (például flakon vagy konzervdoboz), magunknak kell lyukat ütni arra.
Ha befűztük a kanócot, gondoskodjunk a biztos szigetelésről. Ahhoz, hogy a forró viasz ne csoroghasson ki a lyukon a kanóc mellett, gyurmával tapasszuk alaposan le. Persze, ha üvegbe öntjük a gyertyát, nem kell – hiszen nem is lehet – kilyukasztani a forma alját. Ez esetben annak teteje alkotja a gyertya felső részét is.
Annak érdekében, hogy a gyertya szépen égjen, a kanócnak középen kell elhelyezkednie, nem utolsósorban pedig egyenesnek kell lennie. Ehhez használjunk hurkapálcát (vagy ceruzát), kössük rá erősen a kanócot, amely ezáltal biztosítja, hogy a gyertyabél feszes maradjon és ne mozduljon el az öntés során a helyéről.
Alapanyag felolvasztása
Eljött az ideje az olvasztásnak! Készítsük elő egy vizesfürdőt, az edénybe helyezzük el a paraffint, és addig kevergessük, amíg teljesen folyékonnyá nem válik. Ha van hőmérőnk, ellenőrizzük le a viasz hőmérsékletét – általában 70-75 Celsius fokon már késznek minősíthetjük a folyadékot. A hő hatására a viasz, zselé vagy por lassan folyékonnyá válik. A tapasztalat azt mutatja, 100 ml folyadék 90 grammnyi szilárd gyertyának felel meg.
Fontos! Legyen szó akár a paraffinról, a zseléről vagy a granulátumról, a választott anyagot a gyertyakészítés során nem szabad felforralni, a viasz közvetlenül nem érintkezhet tűzzel! A viaszt a már említett vízfürdőben olvasztjuk meg. Ehhez nem kell mást tennünk, csak egy lábosban vizet forralni, a folyadékba belehelyezni egy hőálló edényt, amibe beleszórhatjuk a gyertya alapanyagát.
Ha színezni vagy illatosítani szeretnénk a viaszt, ezen a ponton tegyük meg azt. Az olvasztott viaszt lassan öntsük az előkészített formába, ezáltal elkerülhetjük a nem túl esztétikus légbuborékok keletkezését is. A munkához használjunk védőkesztyűt, nehogy a végén megégessük magunkat nagy igyekezetünkben.
Zsugorodik a viasz? Csak semmi pánik!
A kezdő gyertyaöntők körében komoly riadalomra adhat okot, amikor azt látják, a gondosan elkészített mű elkezd zsugorodni, a viasz önmagába roskad. Minden lépést követtek – mit rontottak hát el? A jó hír az, hogy az égvilágon semmit, a jelenség hátterében a viasz fizikai tulajdonságai állnak. A zsugorodó viaszban keletkezett járatokat azonban be kell tömni valahogy, máskülönben a gyertya égési folyamata látja kárát a helyzetnek. Ha a viasz valamelyest szilárdul, fúrjunk bele néhány függőleges lyukat (4-5), s a maradék viaszt újból felmelegítve töltsük meg ezeket a járatokat. Az eredmény egy bámulatosan szép, egységes remekmű lesz!
A gyertya hűtése
A gyertyát először szobahőmérsékleten, majd hűtőben is hűthetjük, 10-10 óráig. A formából aztán könnyedén kiszedhetjük azt. Ha ezzel is megvagyunk, nincs más hátra, mint meggyújtani az egyedi készítésű művünket, s élvezni annak lágy, meghitt fényét.
Nehéznek tűnik a gyertyaöntés házilag? Bár nem egy 10 perces műveletről beszélünk, mi új gondoljuk, hogy viszonylag könnyen tanulható hobbi és meglehetősen látványos is. Ha pedig már profi vagy az alapokban, nézz körül a neten, rengeteg gyertyaöntéssel kapcsolatos inspirációt találhatsz.