A bélyeggyűjtés izgalmas vagy unalmas?
Nagyon sokan úgy vélik, hogy a világon a legnyugodtabb, legunalmasabb hobbi a bélyeggyűjtés. Mostani írásunkban ezt a témát fogjuk feszegetni és remélhetőleg felgöngyölíteni. Megpróbálunk érveket és ellenérveket találni arra vonatkozóan, hogy miért szép, esetleg ciki hobbi a szóban forgó bélyeggyűjtés. Azt talán mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy egy ősrégi tevékenységről van szó. Már évszázadokkal ezelőtt is voltak ugyanis bélyegek, sőt, talán az is kijelenthető, hogy régebben sokkal nagyobb jelentősége volt nekik, mint napjainkban.
Azáltal, hogy a levelek küldése volt a kommunikáció fő módja a többség számára, a bélyegeknek különösen nagy szerepük volt, hiszen ennek hiányában egyetlen levél sem kelhetett útra. Ahogy fokozatosan csökkent az idők során a levelek jelentősége, úgy vonult háttérbe a bélyegek szerepe is. A gyűjtők szeretnek nem csupán gyakorlatilag bogarászni az egyes példányok közt, de nagyon sokszor elméleti síkon is tájékozódnak, és képzik magukat annak érdekében, hogy minél pontosabban megértsék a konkrét bélyeg hátterét, történetét, értékét.
Elég felkapott a bélyeggyűjtés 
Rengeteg ilyen tárgy, vagy sorozat tematikailag van kiadva, tehát bizonyos témának tisztelegnek az éppen nyomtatott szériával. A gyűjtők persze eldönthetik, hogy milyen szempontok szerint óhajtanak foglalkozni a darabokkal. Vannak, akik kifejezetten bizonyos időszakokban nyomtatott bélyegekre szakosodnak, olyanok is vannak, akik a témákra fókuszálnak, de mindenevők is vannak. Az egészen profi gyűjtők azon vannak, hogy minél nagyobb értékű darabokkal gyarapítsák a készletet, ami azt jelenti, hogy időnként be kell áldozni egyik-másik kedvenc darabjukat, és lehet, hogy cserébe kell bocsájtkozni annak érdekében, hogy ritka, még nem látott példánnyal bővüljön a kollekció.
Sokan nem is anyagi értelemben becslik meg a gyűjteményük értékét, hanem eszmei vonalon próbálnak meg mérlegelni. Mint ahogy mindennek, a bélyegeknek is van piacuk, ahol szakértelem nélkül véletlenül sem érdemes próbálkozni vásárolni, mert szinte biztos, hogy a profik áldozatául esünk majd, és rossz üzletet kötünk. Aki komolyan szeretne foglalkozni a bélyeggyűjtéssel, szüksége lesz némi információra arra vonatkozóan, hogy miféle óvintézkedéseket és eszközöket kell betartani és beszerezni annak érdekében, hogy maximálisan biztonságban tudhassa a gyűjteményt.
Csak óvatosan a bélyegekkel!
Mivel papírból készülnek a bélyegek, ráadásul meglehetősen vékony, aprócska darabokról van szó, különös bánásmódot igényelnek. Tűzveszélytől éppúgy védeni kell, mint víztől, vagy egyáltalán a nedvesség bármely formájától, hiszen már a finom pára is képes kárt tenni az idős darabokban. Ami a tapogatást illeti, szintén nem lehet figyelmetlenül, közönséges módon kézbe fogni, illetve nem szabad hozzá nem értők kezei közé juttatni.
A legjobb, ha mindig csipesszel, vagy egyéb speciális eszközzel érintjük meg a bélyegeket, hiszen az ujjlenyomatunk, a bacilusok, maszatok inkább ne kerüljenek rá, mert ezzel is veszt értékéből, minőségéből.
Az igazán értékes darabokat nyilván megéri restaurálni, de ehhez tényleg nagy értékűnek kell lenni a szóban forgó példánynak. Ami még a bélyeggel kapcsolatos bánásmódhoz tartozik, hogy különleges bélyegtartó albumokat is lehet kapni a boltokban, és mindenképpen érdemes ezekben tárolni a kollekciót, mert kifejezetten ezekre a tárgyakra lettek kifejlesztve. Ha egyszer bennünket is elragadott a hév, és gyűjtőkké váltunk, ne felejtsünk el keresni olyan közösséget, ahol megoszthatjuk tapasztalatainkat, esetleg darabokat cserélhetünk.
